Nem régiben láttam egy ismeretterjesztő filmet, amiben szó volt az acélról is.
Sok Oliv ékszer készül nemesacéllal, tartóssága és értékállósága miatt.
Emiatt úgy gondoltam, érdekes lehet ez a történet nekünk is, hogy az az acél, ami ma minket ékesít, mekkora becsben volt és mire használták a vikingek korában.
A kutatók számára különösen érdekes volt ez a téma, mert abban a korban Európában még nem voltak acél lelőhelyek, a babárnak tartott vikingek mégis birtokában voltak acél kardoknak.
Megvizsgálván a fém szerkezetét igazolódott, hogy nem is akármilyen, kiváló minőségű, magas szakítószilárdságú acél volt ez.
Hasonlatos a damaszkuszi acélhoz, ám ott lassú hűtéssel érték el a szerkezete optimalizálását, mely technikai ismeretre utaló jelek a viimg leletek közt nem szerepeltek.
Találtal ellenben Allah feliratú gyűrűket, buddja szobrokat, több ezer távol-keleti leletet, ami arra utal, hogy a kereskedelmi útvonalon eljutottak ezekre a területekre is.
Egyes kutatók szerint az igen jó minőségú acélra Iránból tettek szert.
Ebből készült a híres Ulfbrecht kard.
Az Ulfbrecht az elit harcosok fegyvere volt: igen drága, és egy kard minden kritériumának maximálosan megfelelt
Érdekesség, hogy találtak hamisítványokat is, silányabb minőségben, és megkülönböztetö “márkajelzéssel”, ugyanis a ‘+’ és a ‘t’ helyet cseréltek a hamisítványokon, ám ez az írastudatlan megrendelőknek nem szúrt szemet.
További kérdést vetett fel az acél megmunkálása is, mivel ilyen minőséget utánuk még vagy 800 évig nem tudtak előállítani.
Kísérletképpen magas tudasú, tapasztalt, mai kovácsokkal építettek egy zárt vályogkemencét, melyet oldalról fúvókával hevítettek. Hosszú órákon á tartó folyamatos kézi befúvásdal sikerült elérni azt a magas hőmérsékletet, amin a salakanyagok elkezdenek kiválni az anyagból.
Az így kapott acéltégely a minőségi vizsgálatokon megállta a helyét, az Ulfbrecht-nek megfelelő acéltégelyt tudtak előállítani. Ez a mennyiség egy kardra volt elegendő.
A profi kovácsok számára is nagy kihívast jelentett a kard kialakítása, mivel egy rossz kozdulat hosszú napok munkáit nullázhatja le teljesen: a legapróbb hiba is töréshez vezethet. Sgy kard ugyanis nem lehet túl vaskos, vagy túl nehéz, az élének is tökéletesnek kell lennie.
Minden tudását és gyakorlátát igénybe vette a feladat, de sikerült több napos munkával előállítani egy, az Ulfbrecht-tel egyanrangú acélkardot.
Hasonlóképpen nagy teljesítmény volt ez a annak idején is, vikingek kovácsaitól.
Ennek dacára eddig több, mint 171 eredeti Ulfbrecht kardot tártak fel.