Néha előfordul, hogy miközben egyeztetünk, eszembe jut egy konkrét kövecske, egy konkrét szem ásványgyöngy, akit mindenképpen meg kell
mutatnom Nektek, mert úgy érzem, a ti követek.
Ezt nem csinálom, nem tanulom, csak kapom, és igyekszem jól használni.
A gyógyulás fájdalommal jár, és sok kitartást követel. Emiatt az is előfordul, hogy cseppet sem vágyunk rá, vagy még egy-két nap, vagy egy-két hét híján nem állunk készen… de a feladat előbb-utóbb a küszöbre ér, vagy épp dörömböl. És ilyenkor már a tudat is sokat jelenthet, hogy van egy picuri kövecske, aki évek óta ránk várt egy dobozka alján.
Csendben, kitartóan.
Épp úgy, ahogy feldolgozzuk azt a valamit, amiért ő az életünkbe toppant.