Bevallom, amikor írtam a cikkeket nektek, alig vártam, hogy a nyakékek után szót ejthessek a gyöngyhímzett Olivokról.
Nem leszek álszerény, ennek a kollekciónak mindegyik ékszerét mini mesterdarabnak látom a mai napig. Erre a technikára BéKata alkotásaiban találtam rá, és olyan kivételes szerencsém van, hogy tanulni is tanulhattam tőle. (Róla írtam az Oliv sztori 3.részében is.)
Talán ez a másik olyan kollekció a Bohemian Chic mellett, amiben nagyrészt csak egyedi kérésre készültek ékszerek, egy-egy darabot készítettem magamnak is, de készletre nemigen. Ennek oka a rengeteg munkaóra, és a rengeteg variációs lehetőség, színben, méretben, témában, alapanyagban, így ez a műfaj nálam abszolút az egyedi kategóriába került. Ebben a kollekcióban készültek brossok szép számban, de akadt nyakpánt, karkötő és medál is. Mindegyikük kihívást jelentett, jó sok jajjongás a tűhasználat közben, sok visszabontás, javítás, de a végeredmény mindig, de mindig megéri. Csodás műfaj, Ti pedig csodás témákat választottatok.
Tervezem, hogy a cikksorozat befejező részeként minden kategóriából (karkötők, nyakláncok, brossok, fülbevalók) kiválasztom az elmúlt 9 év top 3 személyes kedvencemet… hát bross kategóriában már most tudom, hogy jócskán bajban leszek… 😀
