Nyolc évvel ezelőtt indult útjára az Oliv.
Eleinte üveggyöngyökkel, aztán az első évben visszavonhatatlanul berobbantak az ásványok, az amazonitnak köszönhetően, akit akkor ismertem meg.
Már az Ókorban is szerették az ékszereket ásványokkal díszíteni, sőt többek közt amazonit is volt Tutankhamon híres maszkján.
Az Oliv ókori előzményei is réges régre nyúlnak vissza, az orientális táncok világába. Itt kerültem ugyanis újra kapcsolatba a gyöngyökkel a kisiskolás gyöngykrokodil kulcstartók varázsa óta. amikor is elkezdtem fellépő ruhát varrni – díszíteni magamnak és másoknak… csak hobbiból. Flitterek , gyöngyök úsztak mindenhol.
Felvarrható, ugyanakkor fűzött, látványosabb gyöngy kötegekre kerestem megoldásokat, amikor megtaláltam egy olyan mintát, amit évekig őriztem, hogy ezt egyszer meg kell fűznöm.
Ez volt az első Oliv fazon, a képen már újragondolva, amazonittal és igazgyönggyel látjátok <3
A közvetlen előzménye a Nagyfiam születése volt, aki akkor is és azóta is a nem könnyű természetű ám ellenállhatatlanul imádni való személyiségek táborát gazdagítja: újszülött korától kezdve nem aludt napközben, szerencsés esetben 20 percet, azt csak anyára gyógyulva, ami valóban csodálatos és pótolhatatlan kötődés és élmény mindkettőnknek, ugyanakkor őszintén kimondhatjuk, hogy a 0-24-es jelenét ember felett megterhelő.
Ekkor történt, hogy egyik nap a fiaim apja egy kis zacskó üveggyönggyel jött haza, máig nem tudom, honnan eredt az ötlet, azóta azt is tudom, hogy addig jó, amíg nem tudom ki volt a forrás. Mindenesetre mellkasomon a kenguruban szuszókáló Babámmal elkezdtem fűzni velük két egyforma nem igen akadt köztük és élveztem a kreatív kihívást, és bár később az egyik legnagyobb bűnöm ez lett a szemében, akkor még ő volt, aki elsőként buzdított, hogy ezt hivatás szerűen kellene csinálnom, amiben aztán egyre többen megerősítettek, így vettem egy nagy levegőt, és belevágtam <3
