Az Oliv sztori

Az Oliv sztori – #11 – A Bohemian kollekció

A Bohamien gyakorlatilag az Oliv ütőere, az alap kollekció, ami kezdetektől fémjelzi a stílusomat, igaz eleinte TrendOliv álnéven futott, de szépen megtalálta a maga becsületes nevét is. 🙂 Ennek a kollekciónak rengeteg új hajtása is eredt, és az egészen vad extrém daraboktól az elegánson át a finomabb ritkaságokon keresztül rengeteg mindent felölelt.

Akik jártak nálam workshop-on, már hallották ezt a sztorit tőlem a tervezés kapcsán, most itt az ideje, hogy mindannyiótokkal megosszam. Az ős Oliv fazon kialakulása a látszat és a felfutása ellenére nem egy tudatosan kiszámolt vagy megtervezett tematika volt. Éppen fordítva történt. A kezdetek kezdetén, amikor már tanulmányoztam néhány technikát, hónapok óta gyűjtöttem példaképeket és inspirációkat, és éjszakákon át ültem a kis gyöngyös tálcám felett, fűztem sorra a karkötőket, majd bontottam le egyiket a másik után. A vívódás alapját az szolgáltata, hogy amire úgy véltem, hogy szívesen viselik a hölgyek, azokat rettenetesen unalmasnak találtam, és a hordhatóság szempontjaival látszólag szembemenő extravagáns daraboknál viszont ujjongó örömet éreztem. rengeteget morfondíroztam, hogy addig rendben, hogy nekem ezek tetszenek, de rajtam kívül lesz-e még, aki szívesen hordaná…. szerencsémre vagytok, ezúton is köszönöm <3

Már 4-5-6 karkötő hevert előttem ebből a vagányabb verzióból, amikor utolért a megvilágosodás, miszerint én nem szeretem a szimmetriát, pontosabban nem a szimmetriát látom szépnek. Vonz aszimmetrikus, a rendszertelennek tűnő, ám mégis harmónikus összképe. Ennek kulcsa egyébként aztán később tudatosult arányok és ritmikák, de ezt megőrzöm műhelytitokként. Végül így rájöttem, hogy számomra a valódi szépség egyszerűen nem lehet “tökéletes”, nem lehet makulátlan, nem lehet szimmetrikus, ahogy egy virág, egy fa lombkoronája, egy lepke szárnya, a szemünk, az arcunk, egyszóval a természet nem szimmetrikus, és mégis tökéletesen szép. Ezzel a felismeréssel fogalmazódott meg gyakrolatilag az Oliv ars poetica-ja is: a szépség a tökéletlenségben. Tudtam, hogy ez szűkebb közönséghez fog csak elérni, mert az emberek többsége a szimmetriát vágyja, mégis ez volt az a küllem és belbecs, ami mellé tudtam állni a nevemmel, az arcommal, az ébren töltött éjszakákkal, és hittem és reméltem, hogy meg fogja találni a maga kis közösségét…. <3

Azt hiszem ez a kollekció rendelkezik a legvaskosabb képgalériával, beszéljenek hát helyettem ezek a szépségek:

Még szintén kedvelheted...